A hasmenés

Ebben a leírás érdemes röviden áttekinteni a hasmenés létrejöttének okait.

A hasmenés kórosan híg és/vagy nagyobb mennyiségű széklet ürítésével  jár. Naponta mintegy 10 liternyi elfogyasztott étel, ital és a felső emésztő rendszerbe elválasztott emésztő nedv jut túl a nyombélen. Ebből normálisan mindössze 100 g-nyi a széklettel ürül ki. Következésképpen a 10 liternyi béltartalom 99 %-a fel kell, hogy szívódjon. Ha csak 1 %-kal kevesebb szívódik fel (azaz csak 98 %), akkor már hasmenés keletkezik. A béltartalom megszilárdulása a szigma bélben történik. A felszívódás hatékonyságának csak csekély változása a felszívódás vagy  szekréció tekintetében vagy  a tranzit időben laza / folyékony székletürítést eredményez.

A hasmenések kórélettani okai: Rosszul felszívódó anyag fogyasztása, amely folyadékot köt és visz magával (ozmotikus hasmenés). A felszívódás csökkenése vagy folyadék kiválasztás serkentése (szekréciós hasmenés) A nyálkahártya működés csökkenése betegség  (exudatív hasmenés),  műtét  (post-rezekciós hasmenés) következtében. Kóros fokozott motoros működés, fokozott mozgás (motoros hasmenés).

Krónikus hasmenéssel járó állapotok: Felszívódási zavar (liszt érzékenység) vagy más néven coeliakia. Gyulladásos bélbetegségek (pl: fekélyes vastagbél gyulladás - colitis ulcerosa, Crohn betegség), irritabilis bél szindroma (IBS), krónikus hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis), műtét utáni állapotok (gyomor eltávolítás után, a vagus ideg átvágása után, vastagbél eltávolítás után).